Szentmihályi Balázs – csak annyit jegyeztek fel róla, hogy “csíki származású pap 1591 körül”, joggal feltételezhetjük azt, hogy vezetékneve szülőfaluját jelzi (ugyanis egészen a XV. századig javarészt csak személynevek voltak, azután kerültek a vezetéknevek a személynevek elé, ami elsősorban származási helyet, foglalkozást, vagy valamilyen jellegzetes tulajdonságot jelöltek).
Antalfi Zsigmond, szül. Csíkszentmihály (Szentegyházasfalu?). Székelyudvarhelyen (1717), Kolozsváron (1722-1726) a SJGA-n tanult. Szolg: Csíkszentléleken, 1729 (1731): Csíkmindszenten, 1740-1744: Csíkszentgyörgyön plébános, 1732. aug. 14-én jelen van a Csíksomlyón tartott generali congregatione-n. Meghalt Csíkszentkirályon, 1744. okt. 27-én.
Búzás Máté, páter Gellért ofm, ferences szerzetespap, házfőnök (szül. 1701 – megh. 1748). Ferencesnek beöltözött 1720. szept. 24-én, felszentelték 1725. júl. 1-jén, 1738-’41 között definitor, 1747-’48 között Custos Lector Generalis. Azt jegyezték fel kortársai, hogy példás életű szerzetes volt. Meghalt mint Custos házfőnök Gyulafehérvárt, 1748. máj. 31-én.
Szőcs András, szül. Csíkszentmihály. Kolozsváron (1727-1731) a SJGA-n és Nagyszombatban (1732-1733) tanult. Szolgálatai: 1749 (1753?)-1755: Gyergyóalfaluban, 1755-1769: Csíkszentmiklóson plébános
Erőss Bertalan remete-szerzetes, szül. 18. század elején, Csíkszentmihály-Ajnád, aki a veszprémi püspökség területén élt egy ideig. A veszprémi püspöktől kért útlevelet, hogy Rómába utazhasson. Kettős célja volt: zarándokolni a szent városba és ferences harmadrendi fogadalmat tenni Rómában. Pápáról remeteként ment Rómába, ahol 1750. április elején Onophrius Desideri ferences tartományfőnöktől vette fel a ferences remeteruhát, ezt hiteles pecséttel erősített írással igazolta, ezután tért vissza Erdélybe. 1752-ben a csíksomlyói remeténél töltötte ki noviciátusát, majd Rómában Desideri tartományfőnök előtt tett fogadalmat a római Szent Kozma és Damján templomban.
Sándor Ferenc, szül. 1719, Csíkszentmihály. 1746-1762 között kozmási, majd 1762- 1770 székelyhódosi plébános, marosi főesperes, apostoli főjegyző, kanonok. Meghalt 1770. május 20-án, 51 évesen. Testvére Sándor János, aki minorita szerzetes volt.
Gáll Máté, páter Gaudenc ofm, ferences szerzetespap, szül. 1755, Csíkszentmihály- Ajnád. 1774-ben végzi el a gimnáziumot Csíksomlyón, 1774. szept. 17-én öltözött be ferencesnek, pappá szentelték 1779. febr. 7-én. Cserey Mihály kincstári tanácsos házánál is volt lelkész 1796-’97-ben. Meghalt – mint gogánváraljai384 lelkész – vízkórságban Medgyesen 1797. ápr. 24-én.
Biális János, páter István ofm, ferences pap, aki Biális János (Felcsík alkirálybírája) és Sándor Katalin 4. gyermekeként született. Születési évét és felszentelésének idejét nem ismerjük, csak annyit tudunk, hogy 1775-ben Nagyenyeden helyettes házfőnök, majd Firtoson és Kantán tanár, majd házfőnök Kantán 1782-ig. Ezután Moldvába ment missziózni (Szabófalvára, Gorzafalvára), itt halt meg 1797. okt. 14-én.
Szakálli Gábor, páter János ofm, ferences szerzetespap, szül. 1776. márc. 12., beöltözött 1801. okt. 10-én, pappá szentelték 1804. szept. 30-án. Tordán halt meg 1810. szept. 20-án.
Ladó Jakab, páter Károly ofm, ferences szerzetespap, szül. 1781. ápr. 25. Beöltözött a ferencrendbe 1799. máj. 25., pappá szentelték 1804. szept. 30-án. Meghalt 1822. ápr. 22.
Molnár József, páter Valérián ofm, ferences szerzetespap, szül. 1785. ápr. 19. A ferencrendbe belépett 1806. szept. 8-án, pappá szentelték 1809. ápr. 2-án. Törcsvár (Bran) plébánosa 1811. szept. 8-tól, majd Türkös (Brassó megye) plébánosa (1817-’18, 1847-‘52). Meghalt 1869. okt. 28-án Nagyszebenben, 85 évesen
Búzás Mihály (Csíkszentmihály, 1831. szept. 29. – Csíkszentkirály, 1903. márc. 23.) A gimnáziumot Csíksomlyón és Székelyudvarhelyen, a teológiai tanulmányait Gyulafehérváron végezte. Pappá szentelik: 1855. szept. 9. Szolgált: Bereckben káplán, 1856: plébános ugyanott; 1869: Csíkszentkirályon, 1875: Csíkszentmártonban pléb. 1895: tb. kanonok.
Papp Elek, fráter Szilveszter ofm, ferences szerzetes, szül. 1879. dec. 28., beöltözött 1908. ápr. 26., egyszerű fogadalmat 1910. okt. 6-án, ünnepélyes örök fogadalmat 1919. júl. 17-én tett. Ő szerzetestestvér volt, nem kérte a pappászentelést. Meghalt Esztelneken 1956. május 9-én.
Imre György, fráter Szaniszló ofm, ajnádi ferences szerzetes 1899-1902 között. 1902-ben távozott a rendből.
Csáki Benjamin dr., teológiai tanár (Csíkajnád, 1885. nov. 3. – Abbotsford (Kanada), 1975. júl. 2.). A gimnáziumot Csíksomlyón és Gyulafehérváron (1896- 1904), a teológiát Rómában (1904-1911) végezte a Collegium Germanicum et Hungaricum növendékeként. Külföldi tanulmányait gr. Majláth Gusztáv Károly püspök támogatta. Doktorált filozófiából és teológiából. Pappá szentelik: Rómában, 1910. okt. 28-án. Szolgálati helyek: káplán – 1911: Beszterce, 1912: Kolozsvár, 1913-1915: Gyulafehérváron spirituális, filozófia és liturgika tanár, 1915: Vulkán, 1916-1918: Gyergyóalfalu plébános, 1918-‘19-ben tanár Budapesten. A világháború után (1919- től) kanadai misszióba ment, ahol 1934-ig volt Regina egyházmegyében Saskatchewan város magyar lelkipásztora. 1934-től a vancouveri egyházmegye papja, majd 1948-tól Abbotsford Szt. László plébániájának adminisztrátora lett. Itt hunyt el 90 évesen. A kanadai magyarok nagy tisztelettel emlegetik, emlékhelyet is létesítettek számára.
Csiszár Imre, fráter Dávid ofm, ferences szerzetes, szül. 1903. november 10-én, beöltözött 1926. dec. 8-án.
Szekeres Lajos, fráter Liboriusz ofm, ferences szerzetes, szül. 1909. szept. 2-án, beöltözött a ferencrendbe 1926. jún. 19-én. Könyvkötő volt 21 évig a kolozsvári Szt. Bonaventura nyomdában, ahogy jellemezték kortársai: “csendes, alapos, hűséges könyvkötő”. Kiváló orgonista volt.
Rácz József id. (szül. Csíkajnád, 1888. szeptember 18. – Kanada, 1969). Szülei Rácz József és Koncz Rozália. Lánytestvére, Anna Balogh Lajos kántortanító felesége (1896- 1985). Józsefet 1912. június 29-én szentelték pappá, 1912-1914: Sepsiszentgyörgy káplánja, majd 1915-ig Bereck plébánosa. 1915-ben emigrál Kanadába (előbb Montrealba, majd Winnipegben plébános). 1938-ban hazajön, és édesapját magával viszi Kanadába, aki a közel egy hónapos utazás után hamarosan meghalt. Rácz József 1969-ben, 81 évesen halt meg a vancouveri egyházmegyében. Sajnos, az emigrációban töltött időről keveset tudunk.
Rácz József ifj. (szül. Csíkajnád, 1927. márc. 20. -Jobbágytelke, 1976. okt. 12.). Szülei Rácz János (szül.1891) és Dobos Julianna (szül. 1887) földműves család. A gimnáziumot Csíkszeredában és Gyulafehérváron, teológiai tanulmányait Gyulafehérváron végezte. Pappá szentelik: Gyulafehérvár, 1957. ápr. 28. Szolgált: 1957: Ditróban káplán. 1961: Csíknagyboldogasszonyon / Karcfalva-Jenőfalva/, majd 1970-1976: Jobbágytelkén plébános. 49 évet élt.
Búzás Árpád (szül. Csíkszentmihály, 1954. febr. 25.-) iskoláit szülőfalujában, a középiskolát és teológiát Gyulafehérváron végezte. 1980-ban szentelték pappá, szolgálati helyei: Szentegyháza – káplán (1980-’81), Gyergyóremete – káplán (1981-’83), Kolozs – plébános (1983-1987), Csíkrákos – plébános (1987- ).
Sebestyén Péter (szül. Csíkszentmihály, 1968. febr. 27. – ) Középiskolai és teológiai tanulmányait Gyulafehérváron a kántoriskolában, valamint a Hittudományi Főiskolában végezte. Pappá szentelik: Gyulafehérvár, 1992. ápr. 25., Bálint Lajos érsek. Szolgált: 1992: Sepsiszentgyörgyön, majd ugyanebben az évben Csíkszeredában, 1996: Gyergyóremetén káplán; 1997: Erdőszentgyörgyön, 2006: Marosvásárhely-Szt. Imre plébánián plébános, 2000: szentszéki tanácsos. Több kötete jelent meg: Életutak (2000), Agapétól Zsoltárig (2001), Készenlétben (2003), Bözödújfalu –1729 – Erdőszentgyörgy 2004 – 275 év. Kismonográfia (2004), Családi szentély (2004), Nézz az ég felé (2005), Örömhír (2006), Kihívás és szolgálat (2008), Kiskertembe rozmaringot ültettem (2008).
